Felnőttként tanulni 1/5. Tipp: Legyél tisztában azzal, hogy felnőttként tanulsz

Amikor elszánod magad arra, hogy felnőttként ismét tanulni kezdesz, hirtelen több kérdéssel fogod magad szembe találni. Olyanokkal, amelyek az izgatottságon túl meglehetősen szokatlan, olykor elbizonytalanító érzéseket is kiválthatnak belőled… nem is véletlenül.

Megannyi mérlegelendő dolog, számtalan döntési pont vár rád – úgy a beiratkozás előtt, mint a tanulásod közben, sőt még utána is. Mondhatod ugyan, hogy ez csak egy ártatlan folyamat, amitől csak fejlődni lehet, de nem szabad elfeledni: a felnőttképzés időt és energiát vesz el, ha pedig nem valami támogatott rendszerben edukálódsz, a pénztárcád is az érintett területek közé fog tartozni. Ezért ebben a helyzetben is igaz a mondás, „kétszer mérj, egyszer vágj” vagyis jobb előre gondolkodnod, mint utólag megbánni a tanulásoddal kapcsolatos bármely elhatározásodat. Persze nem az a célunk, hogy elrettentsünk, sőt! Éppen azt szeretnénk, hogy a legjobb döntést hozza meg mindenki, aki csak tanulásra adja a (felnőtt) fejét.

Ebben a cikksorozatban csoportosítani fogjuk a felnőttkori tanulás megkezdése előtt legyakrabban felmerülő témákat, térképet adva a dilemmák útvesztőjéhez. Öt fő témakörben vesszük végig a legfontosabbakat.

Elsőként Veled fogunk foglalkozni.

Biztosan hallottad már azt a kifejezést a baráti-, ismerősi körödből vagy a családodból, hogy: „Visszaülők az iskolapadba”. Ennél jobb képpel nem is kezdhetnénk a gondolkodást. Ha gyermekkorodból magad elé képzelsz egy „klasszikus” iskolapadot – olyat, amelyben napjaid döntő részét töltötted, amelynek polcán megfért a füzeted és a tornazsákod mellett a szendvicsed is megállapíthatod: felnőttként már nem biztos, hogy jól éreznéd magad, ha ide kellene visszaülnöd – valószínűleg azért sem, mert a pad méretei miatt bele sem férnél abba.

A felnőttkori tanulás keretei nem azonosak a tankötelezettségünk során megszokottakkal.

De még az alanyai is különböznek, mivel a felnőttképzésben Te döntesz arról, hogy belépsz a tanulási folyamatba.

Legtöbbünkre igaz, hogy az óvodai nevelésünk megkezdése óta (tehát kb. három éves korunktól) egy rendszer részeként tanultunk a tankötelezettség lejártáig vagy a 18. életévünkig bezárólag. Ennek az ifjúkorig ívelő időszaknak van három közös tulajdonsága:

  1. Nem a miénk volt egyedül a tanulással összefüggő felelősség;
  2. Optimális esetben családtól és az iskolától egyaránt kaptunk segítséget a tanulásunkhoz;
  3. Az első és legfontosabb dolgunk pedig maga a tanulás volt.

Ha viszont megnézzük ezt a három pontot a felnőttképzés tükrében, elénk tárul, hogy mennyire más helyzetbe is fogunk kerülni:

  1. A tanulással kapcsolatos felelősség meghatározó része a képzésben résztvevőjé.
  2. A felnőttképző intézmény által nyújtott segítség felhasználása a képzésben résztvevőn múlik.
  3. A képzésben résztvevőnek a tanuláson kívül az élet számos területén (család, munkahely, barátok stb.) is helyt kell állnia.

Meg kell említenünk azokat, akik a középszintű tanulmányaikat követőn továbbtanultak, szakmát, főiskolai vagy egyetemi végzettséget szereztek. Bár ebben az esetben már felnőttképzésről beszélünk, mégis a tankötelezettség utáni időszak folytatásáról van szó. Ezért ez nem keverhető össze azzal a bátor lépéssel, amikor valaki már a munkaerőpiacról gondolja azt, hogy ismét tanulni fog.

Még egy nagyon fontos különbség, hogy az óvodában, általános- és középiskolában a Veled foglalkozó pedagógusok nem csak ismereteteket adtak át, készségeket és képességeket fejlesztettek, hanem nagyon keményen jelen voltak a szülői ház nevelőmunkájának kiegészítésében. És bár sok felnőttképzés foglalkozik az attitűd formálásával, olyan 13-15 éven át tartó fejlesztésre egészen biztosan nem fog még egyszer sor kerülni az életedben, mint gyermek és fiatal korodban.

Mit javaslunk tehát?

A felnőttképzés számtalan ponton különbözik a fiatalkori tanulmányaid során megszokottaktól. Ahhoz, hogy egy ilyen új környezetbe kellő önbizalommal lépj be, fel kell ismerned és tudatosítanod kell magadban, hogy a tanulásban már felnőttként veszel részt. Ehhez adunk néhány hasznos tanácsot:

A felnőttképzésből annyit tudsz kivenni, amennyit beleteszel.

Igyekezz aktív lenni. Kérdezz, fogalmazd meg a véleményedet, gyakorolj, menj bele helyzetekbe, hogy minél több tudást és tapasztalatot szedhess fel.

  • Menedzseld magad!
    Legyél pontos, tartsd a legfőbb kereteket. Ne feledd, hogy a magadnak okozott káron kívül a résztvevőtársaidat is hátráltatod azzal, ha nem, vagy nem megfelelő módon vagy jelen.
  • Csoportban, csapatban vagytok!
    Nem csak Te tanulsz a képzésen sőt, a legtöbb helyen figyelnek arra, hogy páros vagy csoportos keretekben is dolgozzatok. Ezért használd ki ezeket a lehetőségeket, fejleszd a munkaformákhoz kapcsolódó képességeidet is.
  • Dolgozz magadon!
    Bármilyen képzésről is legyen szó, biztos lesz olyan része, amely megfog vagy érdekesnek tartod majd. Foglalkozz ezekkel a dolgokkal és ne csak a képzés idejében adj magadnak teret a fejlődésre.
  • Alkalmazz, ismételj, tudatosíts!
    Ahogy ez a cikk, úgy a képzések is véget érnek egyszer. Ilyenkor jusson eszedbe, hogy miért vágtál bele a tanulásba! Törekedj arra, hogy a képzésen tanultakat meg tudd szilárdítani a mindennapjaidban is!

A hamarosan megjelenő további cikkeinkben a jelenlegi bejegyzésünkkel együtt 5 témát ölelünk fel röviden és áttekinthető módon, amelyekkel segítünk, hogy milyen dolgokat érdemes végiggondolni, mielőtt felnőttként belefogsz a tanulásba.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Jogi nyilatkozat

A honlapon megjelenő információk, adatok, feltételek kizárólag tájékoztatásul szolgálnak, nem minősülnek adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak.
Tovább

Legfrissebb bejegyzések